Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de a gyakorlat dönti majd el, hogy mennyire. A Portfolio által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet.
Franciaországban mintegy 700 ezer EU-n kívüli országból érkezett bevándorló dolgozik feketén. Számukra egyéves megújítható munkavállalási engedély megszerzésének lehetőségét biztosítja a napokban hosszú viták után elfogadott új bevándorlási törvény. Elvileg a gazdaságot sújtó jelentős munkaerőhiány mérséklését célozza az intézkedés, azonban a tervezett – automatikusan kibocsátható – megoldás helyett a törvény végül a prefektusok mérlegelési jogkörébe utalja ezeknek a speciális munkavállalási engedélyek kiadását, amelyek száma évente várhatóan legfeljebb csak 10 ezer lesz. A felemás megoldás oka, hogy a törvény elfogadásához a centrista kormányzatnak szüksége volt a bevándorlási kérdésekben szigorúbb irányvonalat követő jobboldali republikánusok támogatására is.
Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról.
Két hete jelent meg a hír, hogy elbocsátások jönnek a Continental makói gyárában, a Népszava akkor azt írta, hogy az elbocsátásokról az üzem dolgozói a faliújságról szereztek tudomást, és a szakszervezet szerint a hazai munkavállalók elküldésével a külföldiek előtt nyitnák meg a lehetőséget. Ezeket az állításokat közleményben cáfolta a cég vezetése. Most Nagy Márton találkozott a Continental Automotive Hungary vezetőségével, köztük Keszte Róbert ügyvezetővel, ahol a makói üzem létszámcsökkentéséről is beszéltek.
Már 95 ezer külföldi munkavállaló van Magyarországon a legfrissebb adatok alapján. A számuk hamarosan elérheti a 100 ezer főt is, miután havonta nagyjából 1000 fővel nő a létszámuk. Szakértők szerint a munkaerőhiány miatt a következő időszakban nagy szükség lesz vendégmunkásokra.
A Vitesco Technologies a Continental powertrain divíziójának képviselőjeként jelent meg 2018-ban Debrecenben, a helyi autóipari boom úttörőjeként. Az azóta függetlenné vált cég az újonnan betelepülő gazdasági szereplőknek köszönhetően, bár nem számít a régió legnagyobb foglalkoztatójának, hiszen „csupán” 750 munkavállalóval rendelkezik, ám a helyi oktatási intézményekkel közösen olyan struktúrát épített ki, amely hosszú távon is biztosítja a munkaerő-utánpótlást. Az elektromos és hibrid meghajtású autókhoz készülő alkatrészeik – szem előtt tartva a rövid ellátási láncok iránti igényt – főként európai gyártókhoz kerülnek, és hisznek abban, hogy a megfelelő szabályozás és ösztönzők mellett Európa is versenyképes lesz az elektrifikáció területén. Nem csak a tiszta mobilitás mellett tették le a voksukat, hanem saját működésüket is szén-dioxid semlegessé teszik 2027-re, amelyhez viszont számos magyar beszállítónak is alkalmazkodnia kell a közeljövőben. A Portfolio Lukas Juraneket, a Vitesco Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a Debrecenben tapasztalható autóipari felfutás előnyeiről és hátrányairól, a helyi munkaerőpiaci kihívásokról, és az elektromobilitás európai jövőképéről.
Nagy meglepetést okozott a kormány azzal, hogy a megalkotás után szinte azonnal visszavonta azt a sokat vitatott törvényt, amely a külföldiek - vagyis EU-n kívüli országokból érkezők - magyarországi munkavállalását szabályozta volna. Alig több mint egy hónap alatt új törvényjavaslatot készített. Az új idegenrendészeti törvényt november 14-én nyújtották be az Országgyűlésnek, majd november 20-án elindul a részletes vitája. A Portfolio által megkérdezett munkaerőközvetítő cégek úgy látják, hogy alapvetően szigorodik a szabályozás, és hosszabb távon több kérdést is tisztázni kellene, főleg, ami a külföldi munkaerő lakhatását illeti.
Az idei év jelentős változásokat hozott magával Magyarország munkaerőpiacán. A munkaerőpiaci trendek összefoglalásában kiemelte, hogy az irodai visszatérés a home office-ból, a leépítések, a munkaerőhiány és a külföldi munkavállalók beáramlása konfliktusokat gerjesztett az üzleti szektorban.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszáma Nagy Márton csütörtöki Hivatalos Értesítőben kihirdetett döntésének megfelelően 62 ezer fő lehet.
Több témában is kérdezték a képviselők Orbán Viktort a parlament hétfői ülésének azonnali kérdések órájában. Ezen belül központi téma volt a vendégmunkástörvény, amit a kormány nemrégiben vont vissza.
Hogy kapcsolódik össze a harmadik országbeli munkavállalók kérdése a magyar társadalmi egyenlőtlenséggel, az oktatás fejlesztésébe vetett hittel, a munkavállalók jogaival, és a lakhatási kérdésekkel? Talán elsőre meredeknek tűnik egy ilyen logikai kapcsolat, mégis látni fogjuk, hogy milyen égető kérdések következnek abból, ha asztalra tesszük a munkaerőhiány problémáját.
Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Érdekes közleményt adott ki csütörtök délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyben leszögezi: a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít. Mindez azért is furcsa, mert épp a kormány javaslatára fogadta el a parlament júniusban a legújabb vendégmunkás-szabályokat, és az a törvény november 1-jén lépne hatályba.
A következő időszakban 200-300 ezer külföldi munkavállaló érkezhet Magyarországra. Szakértők szerint nem veszik el a magyarok munkáját, de ha nem jönnének, akkor veszélybe kerülne sokaknak az állása.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
A Parlament 2023. május 31-én tárgyalta „A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról” szóló törvényjavaslatot, melynek hatályba lépése 2023. november 1-je lesz. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) indokoltnak és időszerűnek tartja az újraszabályozást törvényi és végrehajtási szinten, ugyanakkor az általános törvényi szabályon belül, tekintettel az építőipar sajátos foglalkoztatási jellegére és helyzetére, külön ágazati szabályozást, ágazati kikötéseket javasol.
